A Szegedi Szabadtéri Játékok hazánk legnagyobb befogadóképességű és legjelentősebb szabadtéri színházi fesztiválja. 1931. június 13-án tartották az első előadást a Fogadalmi Templom előtt, ezt követően a szabadtéri produkciók minden év nyarán Szeged fő kulturális eseményét jelentették. Évente közel hetvenezer embert ejt ámulatba a varázslatos atmoszférájú színházi eseménysorozat. Az előadások idejére a színház szerelmesei megtöltik a várost, valódi, nyüzsgő fesztiválhangulatot varázsolva ezzel a mediterrán hangulatú szegedi estékbe. A csodálatos helyszínt, a tizenkétezer négyzetméter alapterületű Dóm teret a velencei Szent Márk térhez szokták hasonlítani. A vállaltan népszínházi vonulatot követő rendezvénysorozat előadásai évről évre mind változatosabb képet igyekeznek nyújtani, így garantálva azt, hogy minden műfaj – operett, opera, musical, néptánc, kortárs tánc, próza – rajongója megtalálhassa a maga kedvencét a csillagtető alatt. Fülledt nyári éjszakákon valódi fesztiválhangulat uralkodik Szegeden, a színház szerelmesei csak arra várnak, hogy a nézőtéren felragyogjanak a fények. A 2017-es program: TOSCA Giacomo Puccini népszerű mesterművével, a Toscával indul az évad. A fesztivál idén is az operaélet legnagyobb hazai sztárjait csábítja a Dóm térre. Az elmúlt években a Dóm téri operajátszás igencsak magasra tette a lécet: láthattak itt a nézők jégpáncéllal borított színpadot, lépett fel a világhírű Gérard Dépardieu a magyar operairodalom egyik kedvenc darabjában, és varázsolták már az alkotók az egész univerzumot is az ezer négyzetméteres színpadra. A közönség tehát megszokta, hogy az operaelőadások különleges élményt nyújtanak a Szegedi Szabadtérin. Nem lesz ez másként a Tosca esetében sem. Tovább a program oldalra MAMMA MIA! 2014-es bemutatója óta immár ez lesz a negyedik - és egyben utolsó - nyár, hogy a megunhatatlan ABBA-musical a Dóm téren hódítja meg a rajongókat. A kirobbanó hangulat idén sem marad el, a színészek pedig most is táncra perdítik majd az előadás végén a 4000 fős közönséget. A legendás ABBA-számok, többek közt a Dancing Queen, a Voulez-Vous, a címadó Mamma Mia! vagy éppen a Waterloo mindenkit diszkólázba hoz. A Szirtes Tamás által rendezett produkcióban a Madách Színház kiváló művészeit láthatjuk, így például Sasvári Sándort, Kovács Krisztát, Détár Enikőt, Szerednyey Bélát, Sáfár Mónikát és Molnár Lászlót. Tovább a program oldalra ÉNEK AZ ESŐBEN Fergeteges fesztiválelőadás született a hollywoodi musicalből, melynek címadó dalát még az is jókedvűen dúdolja, aki sosem látta a világ egyik legismertebb filmjét, az Ének az esőbent. Több méteres filmszalagokkal, pompás korabeli jelmezekkel elevenedik meg az álomgyár grandiózus hangulata a színpadon. Sőt, még az eső is elered: a fülbemászó Singin’ in the rain dallamai alatt összesen 532 liter víz zúdul esőcseppek formájában a színpadra. A nézők és a szereplők, többek közt Szinetár Dóra, Gálvölgyi János, Szabó P. Szilveszter és Szulák Andrea nagyon élvezik a jelenetet. A darabot Harangozó Gyula és Somogyi Szilárd rendezte. Tovább a program oldalra   VÍZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK Shakespeare kacagtató vígjátékában a bolondozás és a szerelem áll egymással szemben - ez pedig tökéletes recept egy felejthetetlen estéhez. Álruhák, hamis szerelmes levelek, szövevényes cselekmény, vidám csalafintaságok garantálják, hogy igazán jól szórakozzunk. A Szabadtéritől megszokott látványos kivitelezés elmaradhatatlan. Béres Attila rendező már számos alkalommal varázsolt izgalmas és látványos produkciókat a Dóm téri deszkákra. Ez alkalommal “tettestársai” nem kisebb nevek lesznek mint Alföldi Róbert, Görög László, Pálmai Anna, Czakó Julianna, Hernádi Judit, Bodrogi Gyula, Elek Ferenc vagy éppen Szikszai Rémusz. Tovább a program oldalra A NOTRE DAME-I TORONYŐR Victor Hugo nagyregényéből született a varázslatos musical, melyből egyszerre kapunk képet Quasimodo, Esmeralda, Frollo és Phoebus kapitány érzelmeiről és Párizs utánozhatatlan hangulatáról. Fülbemászó Disney-dallamokkal és egy igazán szenvedélyes történettel andalít a produkció augusztusban. Magyarországon még sosem láthatták a nézők a népszerű darabot, most a Budapesti Operettszínházzal közösen vág bele a nagy kalandba a Szabadtéri. Az előadást a szegedi csillagtető alatt legtöbb produkciót rendező Kerényi Miklós Gábor KERO® viszi színre, akit nem kell bemutatni a világszínvonalú musicalek rajongóinak. A csúf, ám csupaszív címszereplő bőrébe a nemrég Magyarország legsokoldalúbb előadóművésze címet is elnyerő Veréb Tamás bújik. Esmeralda kettős szereposztásban Muri Enikő és Vágó Bernadett lesz. Tovább a program oldalra   Érdekességek a fesztiválról: Rövid története: A 20. század elején a szabadtéri európai rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallták. Magyarországon az elsők között indították útjára a nyári színházat Szegedi Szabadtéri Játékok néven. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula, a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántho Endre, Vojnovics Géza). A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra – a Magyar Passióra, Hevesi Sándor rendezésében – 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások – töretlen sikerrel – minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a második világháború vetett véget, 1939-ben. Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, 1959. július 25-én következett el. Ezen az estén a Hunyadi László dallamaival kezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.